Nyuszi

Ha szeretnénk gyermekeink játékát színesíteni az ünnep előtt, készíthetünk nekik néhány kedves filcnyulat.
A szabásmintát itt találod:

Ebből egy kb. 7*10 cmes nyuszit tudsz készíteni.
Vágd ki a szabásmintát filcből. Én az egészet pelenkaöltéssel szoktam varrni. Először a két test részt varrd össze úgy, hogy a töméshez hagyott nyílástól indulsz, és a háta mentén megvarrod a nyakig, aztán a fej középső darabja jön a fejrészek közé. A testhez varrd hozzá az alját, majd az áll alatt fejezd be. Ha így dolgozol, megmarad a nyílás, ahol jól ki tudod tömni a nyuszit. Én gyapjúval tömöm, szeretem a természetes anyagokat, és a gyermekek fejlődő érzékszerveinek is ez a legjobb. Végül varrd fel a füleket, gyöngyből szemet is készíthetsz neki. A farkincáját se felejtsd el, pici gyapjúgombócot varrj oda. Ha jól dolgoztál valahogy így kéne kinéznie:

Ha tetszenek, de nem áldott meg a Jóisten nagy kézügyességgel, vagy csak időszűkében vagy, szívesen elkészítem neked, itt tudod megrendelni:
http://www.meska.hu/ProductView/index/619475

Ébredező hóvirág és nárciszgyermek

Ma van az első olyan nap, amikor abban reménykedem, hogy hamarosan itt a TAVASZ, a nagybetűs. A hőmérő már 20 fokot mutat, a Nap melegen cirógatja a hátunkat, ébresztgeti a virághagymákban ébredező virággyermekeket.
A kertünkben élénken pompáznak a színes krókusz-szigetek, kidugta levelét a tulipán, nárcisz, talán már ők is csak az egyre melegedő időt várják.
Az én kezeim között is megszülettek azok a kis gumógyerekek aki a tavasz előrehaladtával pompás virágokká serdülnek.

Egy csodaszép mesével még örömtelibbé tehetitek gyermekeiteknek a tavaszvárás élményét! A mesét itt olvashatjátok!
Napsugaras délutánt mindenkinek!

Megrendelheted:itt
Ha szívesen elkészítenéd saját kezűleg: itt érdeklődj

Bocicsalád

Már jóval karácsony előtt kitaláltam, hogy a gyerekeknek idén istállót hoz a Jézuska, tele állattal. Az istállót sem volt könnyű beszerezni, de végül találtam egy ügyes kezű embert, aki elkészítette az elképzeléseim szerint.

Már "csak" az állatokat kellett megvarrnom hozzá. A lovak már készen voltak, tehén és boci szabásminta után kutattam. Annyira jókat sikerült kapnom, hogy alig vártam hogy nekiálljak. Persze ilyenkor mindig közbejön valami, épp beteg lett Vendel, így lassan haladtam. De olyan érzésem volt, mint amikor az ember egy jó könyvet olvas: nem tudtam letenni. Izgatott, hogy áll össze a feje, a tőgyét hogy varrom helyre, és a foltjai...! :) Aztán amikor elkészült a tehénke, kezdett formálódni a boci is. És éppen olyan lett, olyan csetlő botló, esetlenke mint az igazi.

Mert, hogy képzeljétek van miből táplálkoznunk a szó mindenféle értelmében. Van egy kis családi gazdaság itt a faluban, ahonnan a tejet, sajtot is hozzuk, és Miklós napján az egyik tehén megellett. A gyerekekkel együtt gyönyörködtünk a néhány napos bociban. Simogattuk, nézegettük, ő meg nézett ránk a nagy "boci szemeivel". Igazán nagy élmény volt.

És onnan tudom, hogy ez egy jól eltalált ajándék lett a gyerekeknek, hogy karácsony után reggelente volt egy óra bónusz alvásunk, mert nem minket jöttek át macerálni, hanem megetették az állatokat, kihajtották a legelőre, takarítottak, almoltak... JÁTSZOTTAK!!!!

Mindenkinek kívánom, hogy legalább egyszer élje át azt az érzést, hogy amibe szívét lelkét beleteszi, az ilyen megbecsülésnek örvend és ilyen hatalmas örömöt okoz vele.